baraonda - (rend)szertelen gondolatok, életmesék

Csipkerózsika a Tisza-parton lakik...

2016. október 16. - baraonda


14691415_10208991839291062_574048049456829009_o.jpgBukszusból rajzolt labirintus a tiszafák között. Előtte kastély, mint mesekönyvből másolt lap, olyan. Legyintesz, álom az egész…  Itt? Elbújtatva mindentől, a tiszadobi holtágnál? Nem hiszel a szemednek, annyira szép!

A kastélyt id. gróf Andrássy Gyula építteti. Közel a hatvanhoz még mindig szerelmes. Talán a feleségébe, talán Sisibe, a Loire-völgyébe, az életbe… Felesleges rajta vitatkozni.  

Meinig Artúr hozza a terveket, „Idenézzen gróf úr! Úgy terveztem, a kastélynak 4 bejárata lesz, mint az évszakok, 12 tornya a 12 hónapra gondolva, 52 szobája, hisz’ 52 hét van egy évben, és 365 ablakszemen árad majd be a fény.”

Andrássy itt-ott áthúz, belerajzol, majd így szól: „kezdjük!”

Épül a kastély, és épül mellé az angolkert, a rózsalugas Szabó Kálmán tervei alapján. Szép külsőhöz szép belső jár. A gróf különös gondossággal válogatja össze a berendezést, velencei tükrök, értékes kerámiák, Zichy Mihály, Benczúr Gyula és a barát Munkácsy festményei díszítik a termeket. Az emeleten vendégszobák, Rákóczi Ferenc idejéből való bútorokkal. Jó ízléssel összeválogatott grófi luxus ez.

De a tiszadobi nyugalom idejét szűkre szabják. Halála után egyik fia, ifjabb Andrássy Gyula kapja a kastélyt.

A fiú méltó örökös, jó gazda. A huszadik század elején tovább bővül a gyűjtemény, megépül a télikert, Andrássy Tivadar budapesti palotájából Tiszadobra költöztetik a Rippl-Rónai József által tervezett világszínvonalú szecessziós csodát, a híres Andrássy-ebédlőt.

Aztán az első világháború végén eszüket vesztett barbárok rontanak a kastélyra, kilövik az ablakokat, összetörik a bútorokat, leszaggatják a tapétákat, szétszabdalják és a Tiszába dobják az értékes képeket. Törött cserép lesz a festett porcelán, az összes drága szobor. Az ébenfa zongorából elfut a hang, a velencei tükörből nem marad más csak csillogó szilánk.

Az értelmetlen pusztításról értesülve a gróf kijelenti, többé nem jön Tiszadobra.

A második világháború végén a kastély ideiglenesen román katonai kórház lesz, később évtizedekig gyermekotthon. Az egykori ebédlő falai között labda pattog, az lesz a tornaterem. Az ötvenes-hatvanas évek "műértő" funkcionáriusai szerint rendben volt így.

Aztán sok éves viszontagság után tavaly decembertől az Andrássy-család szellemiségéhez igazodva, kívül-belül megújulva a kastély végre újra látogatható.  Rippl-Rónai József egykori üvegcsodái Balogh Eleonóra üvegművész munkája által születtek újjá.

Minden látogatónak elmondják, hogy 1892-ben a kastély egyik toronyszobájában született Andrássy Katinka, a későbbi „vörös grófnő”.  A „napórás” tornyot keressétek.  
A kastély régi főbejáratánál, a kert felőli oldalon két félköríves erkély. Azt mondják, ifjabb Andrássy Gyula és Károlyi Mihály sokszor órákig üldögélt és vitatkozott itt.

A lovagteremben álló kandallón id. Andrássy Gyula édesapjának, Andrássy Károlynak márványba vésett jelszavait nem mosta el az idő: Fidelitate et Fortitudine – hűség és bátorság.  Szép-örök tanács.

A bejegyzés trackback címe:

https://baraonda.blog.hu/api/trackback/id/tr6111813411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.